Ipar 4.0

Az Ipar 4.0 leegyszerűsítve nem más, mint az egész értékteremtési lánc optimalizálása egy termék életciklusára digitalizálással és hálózatba kapcsolással. A fejlesztés célja az integrált termék, amely magában foglalja a tudást, gépekkel, szerszámokkal és emberekkel kommunikál, továbbá magától megkeresi az optimális utat gyártás közben a gyártósor üzemzavarainak, a határidők prioritása, az energiafogyasztás stb. figyelembevételével.

Az Ipar 4.0 az egyre gyarapodó egyéni ügyféligények által előidézett költség- és innovációs nyomás növekedésére adott reakció. A gyártóknak részletes információkkal kell szolgálniuk ügyfeleik felé a gyártásról, mert tudni akarják, milyen tételből származik egy adott termék, milyen anyagot használtak hozzá, továbbá hogyan történt a feldolgozása és az ellenőrzése. Azért, hogy eleget tegyenek e kihívásnak, az optimális gyártáshoz minden fontos adatot figyelembe kell venni és ki kell értékelni.

 

De mit is jelent pontosan az Ipar 4.0 az intralogisztika számára? Kétségkívül az Internet szédületes sebességű fejlődése teremtette meg az Ipar 4.0 alapját. Az olyan címszavak, mint pl. a „Cloud Computing” (az informatikai infrastruktúra és az informatikai szolgáltatások – pl. tárhely, számítási teljesítmény és felhasználói szoftverek – internetes szolgáltatás formájában történő rendelkezésre bocsátása), a „Big Data” (különböző területekről származó, nagy és komplex adatmennyiségek), az „Internet of Things” (eszközök, érzékelők stb. egyre növekvő számban történő összekapcsolása IP-hálózatban) mind szorosan kapcsolódnak ehhez a fejlődéshez. Az intralogisztika terén a „Smart Logistics” a varázsszó.

Napjainkban az ügyfelek bármikor és bárhonnan hozzá akarnak férni az árukészlethez, ily módon tájékozódva az áruk elérhetőségéről. A logisztikai vállalatok számára ez azt jelenti, hogy a sebesség, a pontosság, a rugalmasság és a rendelkezésre állás döntő versenytényezővé vált. Ez minden egyes folyamatlépéssel szemben megköveteli az átláthatóságot. A valóság és a virtuális világ szemmel láthatóan egyre nagyobb mértékben összenő, amiből logikusan következik az operatív ügyvitel és a raktár összekapcsolódása.

AZ IPAR 4.0 HATÁSA AZ INTRALOGISZTIKÁRA

A hálózatba kapcsolás azonban még csak a kezdet. Rainer Buchmann, az SSI SCHÄFER Automation GmbH CEO-ja egy példával illusztrálja: „A raktárból kilépő csomag magával vihet minden fontos információt: a tartalmat, az állapotot, a rendeltetési helyet, a származást stb. Ennek az az eredménye, hogy berakodáskor képes „megmondani” a szállítmányozónak, hogy hol kell kirakodnia az útvonalon, és hogyan kell optimálisan rakodni.”

Azaz: az adatcserének a vállalat kerítésén túl is folytatódnia kell. E téren viszont még számos akadály van előttünk. Ezek közül a két legnagyobb a szabványosítás és az adatbiztonság hiánya.

„A teljes értékteremtési lánc alatt különböző vállalatokkal kell adatcserét folytatni” – fejti ki Thilo Jörgl, a Logistik heute (Logisztika ma) szakmai magazin főszerkesztője. „A zárt intralogisztikai rendszerek szolgáltatói sorra problémákba ütköznek, mivel ezek nehezítik, sőt egyes esetekben akár akadályozzák is az adatcserét.”

Az Ipar 4.0 korában elengedhetetlen a rendszerek szabványosítása. „A piac nagyon hamar meg fogja követelni a nyílt szabványokat” – biztosít róla Rainer Buchmann. „Ám az adatbiztonság kérdése még megoldásra vár. Ezért egy ilyen szabványnak a vállalatoktól függetlennek kell lennie.”

Már léteznek kezdeményezések egyes vállalatok és a német szövetségi kormány részéről a probléma megoldására. Ugyanis az adatok szempontjából ez azt jelenti, hogy azok már nem csak a cég saját, nagy biztonságot szavatoló szerverein tárolódnak, hanem a felhőben is, ami további fontos eleme az Ipar 4.0-nak.

Az adatok az intralogisztika terén is egyre fontosabb szerepet játszanak. Nem véletlen a Big Data elnevezés, azaz a hatalmas adatmennyiség, amely a gépekbe és berendezésekbe beépített érzékelőktől, folyamatinformációkból és számos egyéb forrásból származik. Ez pedig megnehezíti a folyamatot. „Folyamatosan szemmel kell tartani a keletkező adatmennyiséget, és fel kell venni a fonalat: Melyek azok az adatok, amelyek fontosak, és melyekre van szükségem?” – fejti ki Sven Göhring, a KNV Logistik GmbH műszaki igazgatója. „Ez alapvető fontosságú például a preventive maintenance, azaz a megelőző karbantartás szempontjából.”

Tehát a lényeg a Big Data hatékony használata. A hagyományos gyártási struktúra hierarchiáját a gyártásban résztvevő valamennyi folyamat vertikális és horizontális adatintegrációjával kell felváltani. Vagyis az adatokat nem csak a gyártás szintjén kell felhasználni, hanem a többi vállalati folyamatban is. Az Ipar 4.0 egyik fontos jellemzője, hogy minden fontos adat valós időben, bármikor rendelkezésre áll. E téren minden vállalati terület ugyanabból a forrásból dolgozik.

Ennek viszont az az alapja, hogy a vállalaton belül minden rendszernek gond nélkül kell tudnia kommunikálni egymással. „Ma még sokhelyütt az a helyzet, hogy a különböző rendszerek nem kommunikálnak egymással” – hívja fel a figyelmet Buchmann úr. „E téren feltétlenül szükségünk van nyílt interfészekre, hiszen a gépek egymással és az emberekkel folytatott, folyamatos és átfogó jellegű kommunikációjának hiányában az intralogisztika nem lesz képes kihasználni a negyedik ipari forradalom nyújtotta előnyöket.”  

Azok a logisztikai vállalatok, melyek továbbra is ragaszkodnak a meglehetősen merev, sokszor egydimenziós áruraktározáshoz és áruküldéshez, a közeljövőben nagyon megszenvednek majd azért, hogy versenyképesek maradjanak. Számos vállalat már részben, sőt akár teljesen automatizált szállítórendszereket használ. A logisztikai cégek számára tehát adott a kérdés, milyen lépéseket kell tenniük, hogy „elérjék a csatlakozást”.

A jövőben egyre fontosabb szerepe lesz az adat- és szállítási logisztikának. Elsősorban a „Dolgok Internete” (IoT) terén születnek majd olyan intelligens, önvezető járművek által bonyolított, automatizált és rugalmas logisztikai megoldások, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Ha az e-kereskedelem szempontjából vizsgáljuk a fejlődést – amelyben az egyre növekvő gyártás egyre kisebb tételszámokkal párosul –, akkor a rugalmas és gördülékeny szállítási logisztikát nélkülöző gyártóközpontok szinte működésképtelenek. Tehát a negyedik ipari forradalom (melynek hívószava a „Smart Factory”) csak akkor valósulhat meg, ha az intralogisztika terén automatizált folyamatok biztosítják, hogy az alapanyagok, a félkész és kész termékek idejében eljussanak a rendeltetési helyükre.

Ez a felismerés azonban még messze nem mindenhol jelent meg a logisztikában. „A középvállalatok meglehetősen visszafogottan viszonyulnak a témához, és inkább kivárják, mit tesznek a „nagyok”, hogy majd néhány évvel vagy évtizeddel később lemásolják azt” – véli Thilo Jörgl. Ez azonban nem annyira jó stratégia olyan korban, amikor a digitalizálás rohamos tempóban fejlődik. „Kis modulok vannak, mint például a preventive maintenance, melyek már ma minden gond nélkül megvalósíthatók, akár a kisvállalati szinten is.”

Ezt hangsúlyozza Rainer Buchmann, az SSI SCHÄFER CEO-ja is: „Egy modern gép vagy berendezés a legtöbb esetben már minden ehhez szükséges elemmel fel van szerelve. Ezzel minden vállalat – legyen az bármekkora is – megteremtette magánál az Ipar 4.0 alapjait.”

KÉRDÉSE VAGY ÉSZREVÉTELE VAN?

[---Error_NoJavascript---]