Megatrendek

Milyen technológiai hatásuk van? A trendkutatók különböző válaszokat adnak rá. Összeállítottunk Önnek néhány, vezető trendszakértőtől származó előrejelzést. 

KITEKINTÉS A HOLNAP VILÁGÁBA

Milyen megatrendek jellemzik a jelent?

A világ egyre inkább hálózatokba szerveződik. Akár online, akár offline, mindenki számtalan kapcsolatot tart fenn másokkal, melyek gyakran csak igen laza kapcsolatok, de szinte minden esetben digitalizálhatók. Az Interneten keresztül egymással összekapcsolt és egymással kommunikálni képes okos eszközök egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak, és az élet minden területe összekapcsolódik, okossá válik, legyen szó munkáról vagy magánéletről.

Technológiák:

  • Digitalizálás – minden, ami digitalizálható, az digitális lesz

  • A Dolgok Internete – egyre növekszik az eszközök egymás közötti kommunikációja

  • Big Data – új ismeretek és üzleti modellek intelligens elemzés útján

  • E-kereskedelem és mobil kereskedelem – az azonnali szállítás iránti növekvő igény

  • SoLoMo (Social, local, mobile) – a kollaboratív, helyalapú és mobil technológiák konvergenciája

  • Lead Management – minden vállalat számára elengedhetetlenné válik

  • Pop Up Money – egyre több „párhuzamos valuta” jön létre (például Bitcoin)

Kivonat az aktuális fejlesztésekből:

  • Piaci szektorok és egész piacok konvergálnak, újfajta ökoszisztémák jönnek létre. A vállalatok nyílt értékteremtő hálózatokká fejlődnek.

  • A növekvő individualizálás és a „singling” jelensége miatt az emberek egy adott téma köré szerveződő, ideiglenes közösségekben keresnek maguknak kapcsolatokat. A közösségben való gondolkodás és a „klubmentalitás” egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.

  • A „Connectivity” és a digitalizáció elválaszthatatlanul összetartozik. Az egyre növekvő digitalizáció révén mindig új interfészek, felületek és kezelési koncepciók jönnek létre. A munka, a kommunikáció és az együttélés egyre inkább felgyorsul.

  • Az viselhető okoseszközök fogyasztási cikkekkel és előrejelző szoftverekkel való összekapcsolása könnyebbé teszi a vállalatok számára, hogy meghatározzák az egyén igényeit, és célirányosan az adott szituációnak megfelelő termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a számára. Ez pedig hatással van a legkülönbözőbb iparágakra és szállítási láncokra.

  • Az analóg értékteremtési folyamatok, tapasztalatok, termékek és szolgáltatások egyre növekvő számban digitalizálódnak. Új üzleti modelleket terjednek el robbanásszerűen. Szinte naponta jelennek meg új közösségi média start-upok a piacon. Az e-kereskedelem rohamtempóban jut egyre nagyobb piaci részesedéshez.

  • A barátságok, a tanácsadás és az értékesítés egyre inkább áttevődik az online világba. Az online hálózatok és a speciális témák köré szerveződött közösségek egyre fontosabbak leszek az ügyfélkapcsolat szempontjából.

A globalizáció terjedését a piacok egyre erősödő integrációja és nemzetközivé válása, valamint a társadalomra gyakorolt egyre erősödő hatások jellemzik, a közneveléstől egészen a magánéletig és a kapcsolatokig.

Fejlődés:

  • A fejlődő országok növekvő exportja és nagyobb részesedése a világkereskedelemből és a gazdasági növekedésből. Új középosztály jelenik meg a feltörekvő országokban (BRIC, Next Eleven), valamint Közép- és Kelet-Európában.

  • Az ipari országokban a középosztály zsugorodása figyelhető meg. A szociális rendszerek nyomás alá kerülnek, egyre több a növekvő vagyonnal rendelkező szupergazdag.

  • Minden, ami automatizálható, azt megvalósíthatósági és gazdaságossági ellenőrzésnek vetnek alá. Egyre inkább gépek veszik át a buta vagy az ember számára fárasztó tevékenységeket. Az emberi felelősség áthelyeződik. A munka könnyebbé válik, az értékek a materiálisról az immateriálisra helyeződnek át.

  • Az erősödő globalizáció erősebb regionalizációhoz vezet. A regionális termékek fontos értékteremtő tényezővé válnak.

  • A különböző kultúrák közötti határok egyre jobban elmosódnak.

  • A nemzeti, az európai és a többoldalú törvények és szabályozások egyre jobban összehangolódnak, és kötelező követelményként jelennek meg a globális versenyben. 

Az emberek, áruk és információk szállítása mellett a mobilitás magában foglalja a növekvő szellemi rugalmasságot is, például a pályaválasztás, az életszakaszok váltása vagy az életen át tartó tanulás terén. Számos jövőbeli szakmában a térbeli és szellemi rugalmassággal párosuló, életen át tartó tanulás alapkövetelmény lesz a gépekkel és jól fizetett állásokkal folytatott versenyben. 

Fejlődés:

  • A vállalatok és a dolgozók versenyképessége a globalizált világban nagyrészt a mobilitáson múlik. A globalizált vállalati struktúrák egyre inkább elmosódnak, és csapatszerűvé válnak.

  • Az emberek non-stop mobilitást várnak el. Így például a bécsi földalatti napi 24 órában működik. A mobilitással kapcsolatos újdonságok és üzleti modellek – pl. a Car Sharing – egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Az előrejelzések szerint a Car Sharing felhasználók száma Európában a 2011-ben mért 0,7 millióról 2020-ig 15 millióra fog emelkedni.

  • A nagyobb mobilitás nagyobb környezeti terhelést eredményez, és új, fenntartható meghajtási technológiák fejlesztését követeli meg.

  • Az otthon, a stabilitás, a nyugalom és a valódi közelség iránti igény a mobilitással ellenkező trend. Mivel a koordináció és a kommunikáció drasztikusan erősödik, s mivel egyre több, különböző helyről származó dolgozó dolgozik közös projekteken, a „figyelem” stabilizáló erőként fog megjelenni.

Az ipari társadalomból az immateriális javak megteremtésére épülő, tudásalapú társadalomba való átmenet a vállalati struktúrák és a munkáltatók hozzáállásának átalakulásához vezet majd. Olyan területeken, mint a szolgáltatások, a tájékoztatás vagy a kreativitás, a munkaerő fontos tényezővé válik a globális gazdaságban. Egyre nagyobb jelentőségük lesz a folyamatoknak, a tapasztalatoknak és az ötleteknek. A magánélet és a munka közötti határok egyre inkább elmosódnak. Az alkalmazottak is egyre inkább függetlenedésre törekednek a tevékenységük gyakorlásában.

Fejlődés:

  • Tudományos dolgozók, szabadúszók és a holnap gazdagjai alkotják a kreatív osztályt. Élvezi az életet és az „új luxust”, hozzátartozói pedig világpolgárok, akik egyben elkötelezettek saját régióik iránt.

  • A kreatív osztály értékeli és elismeri a csúcsteljesítményeket, a kézművesipart, az aktuális technológiákat, a transzparenciát, a fenntarthatóságok, a barátságot, az önoptimalizálást és az életminőséget. Rugalmas munkaidőmodellekkel újradefiniálja a munka fogalmát, több autonómiát és önmegvalósítást követel meg.

  • Alapkövetelménnyé válik a saját kreativitás legjobb fejlesztési lehetőségének tekintett mobil, helytől független munkavégzés, valamint a kiegyensúlyozott munka-élet arány. Csak az lesz képes a csúcstehetségek megszerzésére és megtartására, aki vonzó munkaadóként rugalmas munkaidőket, rekreációs szabadságot, kiegyensúlyozott munka-élet alapelveket és értelmes munkát képes kínálni. 

A neo-ökológia világszerte többet jelent a természetvédelemnél vagy a nagyipar ellenzésénél. A fenntarthatóság és a hatékonyság az élet minden területét átjárja, és összekapcsolja az ökonómiát, az ökológiát és a társadalmi felelősséget. Egyre több fogyasztó választja a „jó” piacokat és vállalatokat, melyek nem csak terméket kínálnak, hanem azt is ígérik, hogy összességében hozzájárulnak az ügyfelek, a dolgozók és a társadalom jólétéhez.

Fejlődés:

  • A sikeres vállalatoknál a környezetvédelem, a jó munkakörülmények és a mindenki számára azonos fejlődési lehetőségek magától értetődő dolognak számítanak, és mint ilyenek „jó vállalatként” tekintenek magukra, akik komolyan veszik társadalmi felelősségüket.

  • Vásárlásaik során az ügyfelek egyre inkább értékelik a termékek és a piacok etikus és ökológiai szempontjait.

  • A klasszikus státuszszimbólumnak számító luxuscikkeket felváltja a kultivált fogyasztás, ahogy az manapság a kávé, a tea, az öltözködés vagy az élelmiszerek terén megfigyelhető.

  • A vállalatok már a termékfejlesztéskor ügyelnek a fenntartható gyártásra, és hozzáadott értékként egyre inkább a fenntarthatóság jelentette előnyöket helyezik a reklámok középpontjába. 

Napjaink társadalmát több mint 100 éve az autonómia és az önmeghatározás iránt való törekvés, valamint a klasszikus hierarchiamodell szétesése jellemzi. Az emberek a fogyasztásukkal és az új kapcsolatok keresésével alakítják és mutatják meg identitásukat és személyiségüket. Halogatják az élet nagy döntéseit, hogy több lehetőséget is nyitva hagyjanak, lehetőleg minél hosszabb ideig.

Technológiák:

  • Fabbing – saját gyártású, egyedi termékek előállítása 3D-s nyomtatással

  • Rapid Manufacturing – professzionális 3D-s nyomtatók alkalmazása személyre szabott termékek gyártásához 

Fejlődés:

  • Az egyéni „valódi élet” és az önmegvalósítás iránti vágy miatt a hagyományos életminták átalakulóban vannak. Munkahelyváltás, lakhelyváltás, partnerváltás – az életrajzok egyre inkább befejezésekből és újrakezdésekből állnak.

  • Az emberek az önkifejezés platformjaként és a saját tartalom közzétételére használják az Internetet. Egyre több a „Do it yourself” weboldal, melyek az egyedi tervezésű, mindennapi használatra szánt dolgokat hangsúlyozzák.

  • A hagyományos családot felváltja a szabadon választott hozzátartozás, pl. a barátok vagy az adott téma köré szerveződő közösségek.

  • A moduláris koncepciók alapján fejlesztett, személyre szabott termékek és szolgáltatások kereskedelmi potenciált rejtenek.

KÉRDÉSE VAGY ÉSZREVÉTELE VAN?

[---Error_NoJavascript---]