Az információbiztonsági audit sikeres eléréséhez vezető út: stratégiai betekintés a kulisszák mögé

Sok vállalat számára az információbiztonsági audit stressztesztnek tűnhet – egy vizsgálatnak, amely megállapítja, hogy a biztonsági koncepció valóban megalapozott-e. Az előrelátó vállalatok azonban ahelyett, hogy az auditokat „stressztesztként” tekintenék, inkább lehetőségnek tekintik arra, hogy átgondolják a jelenlegi fenyegetési környezetet, és proaktívan javítsák a biztonsági intézkedéseket. Az SSI SCHÄFER-nél megértjük, hogy a rendszerek biztonságossá tétele nem csupán egy audit sikeres teljesítését jelenti, hanem a jövőbeli siker szilárd alapjainak megteremtését egy egyre inkább összekapcsolódó világban.

De hogyan lehet stratégiailag felkészülni egy auditra, hogy ne csak megfeleljen a megfelelőségi követelményeknek, hanem minimalizálja a valós kockázatokat is?
 

Biztos alap építése

Intralogisztikai vállalatként az SSI SCHÄFER értékes raktártechnikai eszközökkel foglalkozik – legyen szó akár fizikai leltározásról, automatizált raktári rendszerek irányításáról, vagy a logisztikai folyamatokkal kapcsolatos adatok felügyeletéről. Annak érdekében, hogy minden biztonságban legyen, nem csak a bejárati ajtót kell bezárni – biztonsági kamerákat is kell telepíteni, korlátozni kell a hozzáférést az érzékeny területekhez, és folyamatosan figyelni kell a potenciális fenyegetéseket. Ez a többrétegű fizikai biztonságra irányuló megközelítés az információbiztonságban is elengedhetetlen. Az SSI SCHÄFER mind a megelőző, mind a detektív ellenőrzésekre támaszkodik folyamatai során, hogy a hackerfenyegetéseket korai szakaszban észlelje és mérsékelje.

Ennek a megközelítésnek a strukturálásához kulcsfontosságú szabvány az ISO/IEC 27001, amely egyértelmű keretet biztosít az információbiztonsági irányítási rendszer (ISMS) számára.

A hozzáférés-szabályozás erősítése

Az auditorok által vizsgált első területek egyike a hozzáférés-vezérlés: Kinek van jogosultsága a kritikus rendszerekhez hozzáférni? Két alapelv különösen fontos:

• A „szükséges tudni” elve: Az alkalmazottak csak azokhoz az információkhoz férhetnek hozzá, amelyekre feladataik ellátásához szükségük van.

• „Feladatkörök szétválasztásának” elve: A kritikus funkciók elkülönülnek – például egy személy módosíthatja a beszállítói adatokat, de nem engedélyezhet kifizetéseket.

A többtényezős hitelesítés (MFA) hozzáadásával a felhasználók nem csak jelszóra hagyatkoznak, hanem legalább egy további tényezőre is szükségük van, például egy szoftveres tokenre az okostelefonjukon. Az MFA a személyes környezetben is elengedhetetlenné vált. A mindennapi szolgáltatásokhoz, például az online banki szolgáltatásokhoz, a közösségi média platformokhoz vagy az e-mail programokhoz használt további alkalmazások vagy SMS-kódok jelentősen megnehezítik a jogosulatlan felek számára a fiókokhoz való hozzáférést.

A digitális beléptetőrendszer mellett a fizikai beléptetőrendszer is ismerős a mindennapi munkakörnyezetünkben. A belépőkártyák és kulcsok biztonságos hozzáférést biztosítanak a helyiségekhez és épületekhez. A látogatók be- és kijelentkezése látogatói naplók segítségével történik, és a vendégek csak kísérővel tartózkodhatnak a helyszínen. Mindezen intézkedések kombinációja egy „többrétegű” biztonsági megközelítést hoz létre.

Mindig egy lépéssel előrébb járni

Egy információbiztonsági audit nem csak a jelenlegi helyzetet méri fel, hanem azt is, hogy mennyire felkészült arendszer egy holnapi fenyegetésre. Ezért az auditorok különös hangsúlyt fektetnek a szoftverfrissítésekre és a javításkezelésre. A kiberbűnözők folyamatosan keresik az elavult rendszerek sebezhetőségeit, és egy javítatlan szoftverhiba a leggyengébb láncszem lehet egy egyébként erős védelemben. Az SSI SCHÄFER-nél olyan biztonsági megközelítést alkalmazunk, amely magában foglalja a proaktív rendszerfrissítéseket és az automatizált javításkezelést, hogy az infrastruktúra mindig védve legyen az új fenyegetésekkel szemben.

Az emberi tényező, mint kritikus elem

A biztonsági eszközök és technológiák önmagukban nem elegendőek egy vállalat teljes védelméhez. Az emberek ugyanolyan kritikus szerepet játszanak a kiberbiztonságban. Az auditok során az egyik leggyakoribb vészjelzés nem a rendszer sebezhetősége, hanem az alkalmazottak tudatosságának hiánya. A szociális manipuláció, az adathalász e-mailek és a gyenge jelszavak továbbra is a biztonsági incidensek vezető okai közé tartoznak.

Azok a vállalatok, amelyek folyamatos kiberbiztonsági képzésbe fektetnek be, éberségi kultúrát alakítanak ki. A rendszeres adathalász szimulációk és biztonsági tudatossági képzések képessé teszik az alkalmazottakat a fenyegetések korai felismerésére és hatékony reagálására. Az SSI SCHÄFER-nél átfogó online képzési programot vezettünk be alkalmazottaink kiberbiztonsági tudatosságának erősítése érdekében. A képzés olyan témákat fed le, mint az adathalászat észlelése, a jelszóbiztonság és a biztonságos online gyakorlatok, biztosítva, hogy csapataink éber maradjanak a felmerülő fenyegetésekkel szemben. Ez a tudás könnyen alkalmazható a mindennapi életben, mind a személyes biztonság, mind a család védelme érdekében.

Adatvédelem: Több, mint titkosítás

Az adatbiztonság egy másik kulcsfontosságú fókuszpont az auditok során. Az auditorok alaposan megvizsgálják, hogyan osztályozzák, tárolják és továbbítják az adatokat. Biztonságosan kezelik-e a biztonsági mentéseket? Védik-e az érzékeny ügyféladatokat a jogosulatlan hozzáféréstől? Titkosítják-e az adatokat? Az ISO/IEC 27001 szabvány a holisztikus megközelítést hangsúlyozza az adatbiztonság terén, amely mindent lefed a titkosítási protokolloktól a bizalmas információk biztonságos tárolásáig és megsemmisítéséig. Egy átfogó adatvédelmi stratégia biztosítja, hogy biztonsági incidens esetén is a kritikus információk védve maradjanak.

Folyamatos megfigyelés: A proaktív biztonság kulcsa

Az információbiztonság nem egyszeri erőfeszítés. Folyamatos felügyeletet és kiigazítást igényel. Az auditorok értékelik, hogy a vállalatok rendelkeznek-e valós idejű biztonsági felügyeleti eszközökkel. Ezek a megoldások betekintést nyújtanak a hálózati tevékenységbe, észlelik a rendellenességeket, és lehetővé teszik a gyors reagálást a potenciális fenyegetésekre.

Az ISO/IEC 27001 szabvány előírja egy olyan kockázatkezelési folyamat bevezetését is, amely folyamatosan azonosítja és minimalizálja a biztonsági kockázatokat. A proaktív monitorozás strukturált ISMS-be való integrálásával a vállalatok bizonyíthatják az auditoroknak, hogy nemcsak reagálnak a biztonsági incidensekre, hanem aktívan tesznek lépéseket azok megelőzése érdekében.

A szabályozási megfeleléstől a versenyelőnyig

Végső soron az információbiztonsági auditok nem csupán a szabályozási követelmények teljesítését célozzák. A bizalom kiépítéséről is szólnak. Az alkalmazottak, az ügyfelek és a partnerek tudni akarják, hogy adataik biztonságban vannak. Amikor a vállalatok stratégiai gondolkodásmóddal közelítik meg az auditokat, növekedési lehetőségekké alakíthatják azokat, miközben erősítik hírnevüket és ellenálló képességüket az egyre inkább digitalizálódó világban. Az SSI SCHÄFER túlmutat a biztonsági szabványoknak való puszta megfelelésen, célzott intézkedéseket vezet be, amelyek biztosítják, hogy a raktárvezetők megbízható partnerrel rendelkezzenek tárolási és logisztikai folyamataikhoz.

Gyengeségek felismerése – a biztosítékok fokozása: Biztonsági auditok, mint a folyamatos fejlesztés motorja.

A szerzőről:

Sari Leino 2022 augusztusában csatlakozott az SSI SCHÄFER-hez információbiztonsági menedzserként a csoportszintű információbiztonsági csapatban. Információs rendszerek mesterdiplomával, üzleti adminisztráció posztgraduális oklevéllel és okleveles információsrendszer-auditor (CISA) képesítéssel rendelkezik. Szakterületei közé tartozik az irányítás, a kockázatkezelés, a megfelelés, az auditálás, a tanácsadás és a tanúsítás. Az SSI SCHÄFER-nél a globális biztonsági keretrendszerek továbbfejlesztésére, a megfelelési tevékenységek támogatására és a kockázatalapú fejlesztések szervezeten belüli megvalósítására összpontosít.